Hungary > Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

XIX-K_9

Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

1949-1990

Scope and content

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) az 1967. évi 8. tvr. alapján 1967. április 13- ai hatállyal alakult. Jogelődje a Földművelésügyi Minisztérium (FM), az Élelmezésügyi Minisztérium (ÉM), az Országos Erdészeti Főigazgatóság (OEF) és az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (ÁFTH). Jogutódja az 1990-ben alakult Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Feladatkör, hatáskör A MÉM irányította a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart, az erdészetet, az elsődleges faipart, a vadgazdálkodást és vadászatot, valamint a földügyi igazgatást. Utóbbi iratait külön fondként kezeljük. A minisztériumnak az ágazattal kapcsolatos gazdaságpolitikai és saját hatósági jogköréböl adódó feladatai voltak. 1. Koncepciók kialakítása a minisztérium hoz tartozó ágazatok összehangolt fejlesztésére, valamint az üzemi-vállalati és a gazdasági érdek egybehangolására. 2. Javaslatok kidolgozása a gazdasági célkitűzések megvalósító eszközök kialakítására. (árrendszer, hitelpolitika, termékforgalmazás, bér- és jövedelemszabályozás, beruházási rendszer stb.). 3. A termelésfejlesztés és műszaki fejlesztés irányának meghatározása a népgazdasági tervvel összhangban. 4. A minisztériumhoz tartozó ágazatok szervezeteinek (vállalatok, gazdaságok, intézmények, szövetkezetek) információs rendszerének kidolgozása és működtetésének biztosítása. 5. Az ágazati tudományos kutatás és szakemberképzés irányának meghatározása és feltételeinek biztosítása. 6. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat nemzetközi kapcsolatainak szervezése. 7. Az ágazattal kapcsolatos minisztériumi szintű szabályozási és hatósági feladatok ellátása. 8. Az ágazati feladatokat ellátó szakigazgatási szervezte kiépítéséről, működéséről történő gondoskodás. 9. Az állam tulajdonosi jogköréből kifolyólag a felügyelete alá tartozó vállalatok és költségvetési szervek felügyelete, a velük kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása. A vállalatok és költségvetési szervek létrehozása és megszüntetése, tevékenységük meghatározása, működésük biztosítása. A MÉM hivatali szervezete A 11/B/1969. MÉM sz. utasítás alapján ( a minisztérium részletes ügyrendje) 1969. január 1-től a minisztérium szervezete az alábbi rézslegekből állt: I. Személyzeti Főosztály II. Igazgatási és Szövetkezeti Főosztály III. Közgazdasági Főosztály IV. Termékforgalmazási Főosztály V. Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály VI. Költségvetési Főosztály VII. Szakoktatási Főosztály VIII. Tudományos Kutatási Főosztály IX. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya X. Tájékoztatási Főosztály XI.Mezőgazdasági Termelésfejlesztési Főosztály XII. Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztály XIII. Mezőgazdasági Vállalatfelügyeleti Főosztály XIV. Élelmiszeripari Hivatal XV. Erdészeti és Faipari Hivatal XVI. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal XVII. Állategészségügyi Főosztály XVIII. Növényvédelmi Főosztály XIX. Termelésfelügyeleti Főosztály XX. Gazdasági Hivatal Továbbá titkárságok: Miniszteri és miniszterhelyettesi titkárságok Műszaki Fejlesztési Tanács Titkársága Szabványügyi Titkárság A minisztérium szervezete 1971 január 1-től (9/B/1970. sz. MÉM utasítása) következő főosztályokból és hivatalokból állt: Miniszteri Titkárság I. Személyzeti Főosztály II. Igazgatási és Jogügyi Főosztály III. Közgazdasági Főosztály IV. Terményforgalmazási Főosztály V. Tudományos Kutatási Főosztály VI. Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztály VII. Növényvédelmi Főosztály VIII. Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály IX. Szövetkezeti Főosztály X. Szakoktatási főosztály XI. Munkaügyi és Szociálpolitikai Főosztály XII. Tájékoztatási Főosztály XIII. Szervezési és Ellenőrzési Főosztály XIV. Vállalatfelügyeleti Főosztály XV. Költségvetési Főosztály XVI. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály XVII. Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal XVIII. Erdőrendezési Főosztály XIX. Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály XX. Gazdasági Hivatal A minisztérium vezetését tanácsadó, véleményező, javaslattevő szervek segítették (34/1967. MÉM, 27/1967. MÉM, 13/1970. MÉM sz. utasítások): Közgazdasági Tanács Tudományos Tanács Meliorációs Tanács Mezőgazdasági Minősítő Tanács Műszaki Fejlesztési Tanács Országos Állategészségügyi Tanács Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács Országos Növényvédelmi Szakbizottság Országos Sütőipari Szakmai Tanács Országos Vadgazdálkodási és Vadászati Tanács Szakoktatási Tanács MÉM Tanácsadó Testület 1985-től február 1-től (1/B/1985. sz. MÉM utasítás) a minisztériumban a következő minisztériumi részlegek működtek: Miniszteri Titkárság I. Személyzeti és Munkaügyi Főosztály II. Igazgatási és Jogügyi Főosztály III. Terv- és Közgazdasági Főosztály IV. Kereskedelmi és Piacfelügyeleti Főosztály V. Szakoktatási és Kutatási Főosztály VI. Mezőgazdasági VII. Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály VIII. Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztály IX. Szövetkezeti Főosztály X. Élelmiszeripari Főosztály XI. Törvényességi Felügyeleti Főosztály XII. Költségvetési Intézmények Főosztálya XIII. Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya XIV. Vadgazdasági Főosztály XV. Műszaki Főosztály XVI. Földügyi és Térképészeti Hivatal XVII. Erdészeti és Faipari Hivatal Iratkezelés szervezete 7/B/1971 MÉM sz. utasítás a minisztérium iratkezelésének szabályozásáról. A 21/B/ 1976. sz MÉM utasítás alapján a minisztériumban az iratkezelést, nyilvántartást, ügyvitelt és iratselejtezést az Igazgatási és Jogügyi Főosztály Iratnyilvántartási és Titkos Ügykezelési Osztály látta el. A minisztériumnak, a minisztériumi részlegeknek , valamint a dolgozók nevére címzett postai küldemények átvétele, minisztériumi részlegek szerinti csoportosítása és az illetékes osztályoknak (osztályirodáknak) való átadása., a minisztérium részére címzett iratok felbontása, illetve az iratok minisztériumi postaszabályzat szerinti elküldése a Postabontóban történt. A minisztériumi részlegeken működő osztályirodák feladata volt a részleg részére érkezett valamennyi hivatalos, vagy névre szóló levél és irat felbontása, a hivatalos ügyet tartalmazó iratok iktatása, nyilvántartása és kezelése, az iratok belső kézbesítése, a kiadmányoknak a Postabontó útján való elküldése. (Ha a felbontott levél nem hivatalos jellegű volt, a felbontás tényének igazolása, majd a levél lezárása után a címzett részére történt a továbbítás.) Az osztályirodák útján történt a minisztériumi részlegeken az iratkezelési szabályzat megtartásának ellenőrzése, valamint az iratforgalmi statisztikák elkészítése, az elintézett és az elhelyezés előtt visszakért iratok kimutatása stb. A minisztérium két évnél régebben keletkezett elintézett iratainak rendszerezett irattári elhelyezése, kezelése, nyilvántartása és selejtezésének megszervezése és az iratoknak az Új Magyar Központi Levéltár részére történő átadása a Központi Irattár feladata volt. Ugyancsak a Központi Irattár végezte a minisztérium felügyelete alá tartozott és jogutód nélkül megszűnt szervek iratanyagának őrzését és kezelését. Iratkezelés Az iratok nyilvántartásának, kezelésének és selejtezésének megkönnyítésére az iratkezelési szabályzat előírta a szabályzat mellékleteként kiadott irattári terv használatát. Az irattári terv által megadott tételszámokat a minisztériumi részlegek megfelelően alkalmazták. Az iratok nyilvántartásba vétele - iktatása Átvétel, érkeztetés: A beérkező iratokat a Postabontó vette át. A minisztériumi részlegek részére, vagy névre szólóan címzett iratok kivételével a minisztériumi részlegek szerinti csoportosítás érdekében felbontotta és érkeztetési bélyegzővel látta el. A névre szóló és a részlegeknek címzett iratokat szintén érkeztetési bélyegzővel látta el és felbontás nélkül továbbította az illetékes osztályiroda részére. Ugyancsak felbontás nélkül továbbította a miniszter, államtitkár és a miniszterhelyetteseknek, valamint a Párt és a Szakszervezeti Bizottság címzett iratokat. A "Szigorúan Titkos" jelzésű iratokat a Postabontó nem vehette át, hanem azokat haladéktalanul a Titkos Ügykezelőséghez irányította. Iktatás: A minisztériumban alszámokra tagozódó sorszámos iktatási rendszert alkalmaztak. Az iktatás osztott rendszerű volt. Az osztályirodák minden naptári évre iktatószámkeretet kaptak, amelyen belül, érkezési sorrendben, minisztériumi részlegenként külön-külön vezetett iktatókönyvbe iktattak. Az osztályirodák a Postabontótól átvett, valamint a közvetlenül átvett iratokat és a minisztériumi részleg részéről kezdeményezett tervezeteket iktatta. Iktatás csak az osztályirodákon, valamint a miniszteri, államtitkári és miniszterhelyettesi Titkárságokon történt. Az iktatószám sorszámból, esetleg alszámból, valamint évszámból állt. Az ugyanabban az ügyben érkező vagy keletkező újabb iratot ugyanannak az iktatószámnak az egymást követő alszámai alatt iktatták. Ha az ügyben ugyanabban az évben négynél több iratot iktattak, a további iratot új iktatószám alatt kellett iktatni és a korábban azonos tárgyban keletkezett iratokat az új iktatószámú irathoz csatolták. Az iratokat iktatás után betűrendben a beküldő neve, helyiség neve és tárgy szerint mutatózták. A mutatókönyvbe bevezették az iktatott irat tárgyát, az iktatószámot és a tételszámot. További MOL-ban fellelhető Iratkezelési Szabályzat: 2/B/1988. sz MÉM utasítás (1988.V.13.) A Magyar Országos Levéltár a 1967 és 1990 között működött Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1967 és 1990 között keletkezett iratait őrzi. A MOL-ban őrzött iratanyag terjedelme 9093 doboz, 744 kötet, összesen 1128,36 ifm, amely 61 állagra oszlik. Az állagokat a MÉM szervezeti egységei (elsősorban főosztályai) szerint alakították ki. Külön állagokat képeznek egyes vezetők iratai, továbbá a Visszaminősített TÜK iratok (XIX-K-9-ak). Az állagokon belül az iratok évkör, azon belül tételszámok növekvő sorrendje, tételszámon belül pedig az iktatószámok növekvő sorrendje szerint rendezettek. A raktárjegyzékek ezt megfelelően tükrözik. Elmondható, hogy a MÉM iratanyaga darabszinten rendezett és megfelelő középszintű jegyzékekkel van ellátva.

Extent

1337,47 ifm